A tiflopedagógiai tevékenység során a Miskolci Tankerülethez tartozó befogadó intézményekben integrált oktatásban részesülő látássérült (gyengénlátó, aliglátó, vak) gyermekek habilitációs, rehabilitációs ellátása valósul meg. A fejlesztő foglalkozás megtartására látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár/terapeuta (régi elnevezés szerint tiflopedagógus) jogosult.
A látássérült gyermekek integrációjának keretrendszerét a hatályos jogi szabályozás mellett a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye által kiadott szakértői vélemény, az intézménykijelölő határozat, valamint az integráló oktatási intézmény részéről kiadott befogadó nyilatkozat biztosítja.
A tanév elején, ill. az ellátásba történő bekerüléskor kerül sor a gyermek képességeinek felmérésére, mely – a szakértői véleményben javasolt fejlesztési területek figyelembe vételével – megalapozza az egyéni fejlesztési tervet. A felmérés részét képező pedagógiai látásvizsgálatot a tanév folyamán több alkalommal is elvégzi a tiflopedagógus, amennyiben rosszabbodásra utaló jelet tapasztal, vagy negatív visszajelzés érkezik a gyermek szemészeti státuszával kapcsolatosan a szülők, ill. a befogadó pedagógusok részéről. Az itt kapott eredmények tükrében történik meg az egyéni fejlesztési terv tanév közbeni felülvizsgálata, korrekciója.
A szülők és a befogadó intézmények pedagógusainak tájékoztatása folyamatos a tanév során. Ez történhet a tiflopedagógus által biztosított fogadóórán, vagy egyéni konzultáció keretében. A gyermekek értékelése év végén, szöveges értékelés formájában történik. Itt helyet kapnak a fejlesztési területek, az ott elért eredmények, ill. a területenként tapasztalt problémák, és azokra adott megoldási javaslatok.
A tiflopedagógiai tevékenység megoszlik a látássérült gyermekek közvetlen fejlesztésével összefüggő feladatok, ill. a nevelési-oktatási folyamatban részt vállaló szereplőkkel történő együttműködések között.
A látássérült tanulók megsegítése
A látássérült gyermekek eltérő szemészeti státusza, az ebből adódó egyéni képességeik, az egyéni tanulási/ismeretszerzési nehézségeik indokolják a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások egyéni formában történő megszervezését, ill. lebonyolítását.
A tiflopedagógiai foglalkozások kiemelt fejlesztési területei:
- látásnevelés, vizuális funkciók fejlesztése,
- a látás használata a rehabilitációs folyamatban (közlekedés, mindennapos tevékenységek),
- mozgásfejlesztés (kiemelt jelentőségű a kóros mozgásformák leépítése, ill. a tartáshibák prevenciója),
- finommotorika, grafomotoros készségek fejlesztése,
- szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése,
- hallás- és tapintásfejlesztés,
- részképességek fejlesztése,
- az önellátás, önkiszolgálás fejlesztése,
- tájékozódás fejlesztése,
- a tanulási technikák elsajátítása,
- segédeszközök használatának megtanítása, ill. gyakoroltatása,
- az informatikai tudás bővítése, megerősítése (gépírás, PC-használat, speciális – képernyőnagyító és/vagy képernyőolvasó – szoftverek használata),
- a látássérült tanuló beilleszkedésének segítése,
- támasznyújtás a látássérült tanulónak a problémák átbeszélése, kezelése révén.
A foglalkozások megtervezése, ill. lebonyolítása az alábbi fejlesztési, módszertani alapelvek figyelembe vételével történik:
- A meglévő látás védelme (fényviszonyok, megvilágítás, ültetési rend, segédeszközök használata);
- A látássérült gyermek egyéni képességeihez történő max. alkalmazkodás;
- Az ép érzékszervek minél szélesebb körű bevonása (látás-, hallás-, tapintás-, mozgásfejlesztés);
- Szemléltetés fontossága, verbalizmus leépítése;
- Saját élmény biztosítása az önálló ismeretszerzés folyamatában;
- Önállóságra nevelés az egyéni képességekhez igazodó segítségnyújtás alkalmazásával;
- A pozitív megerősítés, a szeretetteljes, motiváló légkör révén az önbizalom fejlesztése;
- Reális énkép kialakítása;
- Balesetmentes környezet biztosítása;
- Mozgásbiztonság növelése (helyismeret, tájékozódás);
- Túlmozgások és tartáshibák korrekciója, ill. prevenciója;
- Játékosság a foglalkozások alatt.
Együttműködések az integrált nevelési-oktatási folyamatban részt vállaló szereplőkkel
Egy látássérült gyermek integrált körülmények között történő nevelése-oktatása a folyamat valamennyi résztvevője számára sok nehézséget és megoldásra váró feladatot jelent. Az integráció sikeressége – a gyermek személyisége, egyéni képességei mellett – elsősorban a folyamatban részt vállaló szereplők (a szülők, a befogadó intézmény vezetősége, az integrációban részt vevő pedagógusok, egyéb területen érintett közreműködő szakemberek, az osztályközösség, a kortárscsoport) együttműködésétől, támogató magatartásától függ.
Az integráció az alábbi együttműködési területeken a látássérült gyermek fejlesztése során történő folyamatos és kétoldalú konzultációt igényli.
- Együttműködés a szülőkkel:
- soron következő kötelező felülvizsgálat időpontjának nyomon követése, segítségnyújtás a szükséges dokumentumok összeállításában,
- szemészeti kontroll figyelemmel kísérése,
- tájékoztatás a gyermek tanulását segítő segédeszközökről, szoftverekről,
- információadás az eszközbeszerzés esetleges támogatási vagy pályázati lehetőségeiről,
- helyes segítségnyújtási technikák megismertetése, megtanítása,
- konzultáció a továbbtanulásról, intézményválasztásról,
- segédeszközök megismerésének, kipróbálásának segítése az országos hatáskörű szakmai EGYMI-k eszközparkjában.
- Együttműködés a befogadó intézmény vezetésével:
- a szakértői véleményben leírt javaslatok biztosítása (pl.: speciális tanulópad, síkírású szövegek, tananyagok megfelelő méretre történő nagyítása, értékelés alóli mentesség egyes tananyagrészek esetén),
- akadálymentes környezet biztosítása az épület adta lehetőségek maximális kihasználásával,
- kapcsolatfelvétel segítése a kijelölt országos hatáskörű szakmai intézményekkel (Gyengénlátók Általános Iskolája Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma, ill. Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona),
- szemléletformáló program megszervezése az intézmény pedagógusai, ill. a pedagógiai munkát segítő munkatársai számára.
- Együttműködés a befogadó intézmény pedagógusaival:
- segítségadás a szakértői vélemény értelmezésében,
- folyamatos konzultáció a látássérült gyermek egyéni előmeneteléről, a felmerülő problémákról,
- szakmai, módszertani anyagok ajánlása,
- a látássérült gyermek szakmai megsegítését ellátó országos EGYMI-k képzéseinek, programjainak közvetítése,
- reális, az adott látássérült gyermek képességeihez igazított követelmények rögzítése,
- helyes segítségnyújtási technikák megismertetése, megtanítása,
- szemléletformáló órák tartása a befogadó osztályközösségnek.
- Együttműködés a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye munkatársaival:
- segítségkérés tanév közben történő intézményváltás esetén,
- szakértői vélemény kérése felvételi, érettségi, záróvizsga előtt a vizsgán használható speciális segédeszközök, szoftverek használatához,
- javaslatkérés a szakértői véleményben jelölt habilitációs, rehabilitációs óraszám törvényi keretek között történő módosítására a szemészeti státusz változása esetén.
- Együttműködés a kijelölt országos hatáskörű szakmai EGYMI-kkel (Gyengénlátók Általános Iskolája Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma, ill. Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona):
- segítségkérés szakmai probléma esetén,
- részvétel a módszertani intézmények által rendezett szakmai napokon, képzéseken,
- segédeszközök kölcsönzése.
- Együttműködés a gyógypedagógia, a pedagógia, ill. az egészségügy különböző területén dolgozó szakemberekkel:
- konzultáció társuló fogyatékosság, ill. pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi problémák esetén (szomatopedagógus, szurdopedagógus, logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, szemészorvos, gyógytornász, optikus).
- Együttműködés szakmai szervezetekkel:
- az érdekvédelem, a különböző pályázati lehetőségek, a szabadidős és/vagy kulturális programok területéről érkező információk, lehetőségek eljuttatása az érintett családok felé,
- segítségadás a látássérült gyermeket nevelő család és az adott civil szervezet közti kapcsolatfelvételben.